Egy kis esetszámú, randomizált, ellenőrzött vizsgálatban ómega-3 zsírsavak bevitelével az idős, legyengült COVID-19 fertőzött betegekben javult a lipid-válasz, csökkent a proinflammarotikus lipid mediátorok mennyisége.

A táplálkozás kihat a bélbaktériumokra: elősegíti azoknak a baktériumfa­joknak a szaporodását, amelyek képesek metabolizálni a bélben rendel­kezésükre álló tápanyagokat. Megfordítva, a bélbaktériumok hozzájárul­nak az emésztés optimalizálásához, növelik az energiabevitelt. Döntően a táplálék összetétele határozza meg a bél mikrobiomjának összetételét, működését és diverzitását. Végeredményben a bélmikrobiom optimalizál­ja a táplálékból való energia- és szubsztráttermelést. Ez jótékony hatású lehet, ha alultápláltság veszélye áll fenn, de káros következményekkel jár túltápláltság és elhízás esetén.

Amerikában törzskönyvezték a világ első digitális tablettáját. A digitális tabletta jelez annak, akit a beteg felhatalmazott rá, hogy a beteg bevette-e a gyógyszert. A gyógyszer neve: Abilify MyCite, ami az Abilify (aripiprazol) tablettának egy szenzort tartalmazó változata. Az Abilify MyCite gyógyszer részei: maga az aripiprazol tabletta a szenzorral, az érzékelőt tartalmazó tapasz és a MyCite okostelefonos applikáció, ami az információt gyűjti és továbbítja. Új kezdet előtt állunk? Vagy elbukik az ötlet, mert az emberek elutasítják, ha ellenőrzik őket?

Vastúlterhelődésnek nevezzük azt az állapotot, amikor a feleslegben lera­kódó vas szervi károsodásokat okoz. Leggyakrabban májzsugor, diabétesz és szívelégtelenség lesz a következmény. Szerzett és örökletes formákat kü­lönítünk el. A kórkép örökletes formája, a hemokromatózis bronzdiabétesz néven is ismeretes.

Az alábbi írás fő tanulsága, hogy a rendelkezésünkre álló modern vizsgá­lati módszerek mellett ne tétovázzunk igénybe venni olyan segítséget is, amely talán napjaink tankönyveiben nem is található meg. A fél- és kétoldali cimparánc, az időskori vagy magas koleszterinszintre utaló szaruhártyaív (arcus senilis) és az ezekhez hasonló sokféle „jövendölő jel” igénybevétele segítheti munkánkat. Ha felfigyelünk rájuk, ha ismerjük a jelentésüket.

A szívbetegek gyakran pszichés társbetegségekben is szenvednek, ame­lyek kedvezőtlenül befolyásolják az életminőségüket. A pszichés zavarok a szívbetegségek kialakulását és lefolyását is hátrányosan érinthetik. A de­presszió, a félelem és szorongás, továbbá a poszttraumás stressz szindróma gyakori előfordulása ebben a betegcsoportban növelheti a hospitalizációs, a morbiditási és a mortalitási rátát. Rendkívül fontos a pszichés zavarok idő­ben történő felismerése és kezelése. A pszichokardiológia a szívbetegségek és a pszichés elváltozások kapcsolatával és az ezekre ható pszichoszociális tényezőkkel foglalkozik.

A mértéktelen ivás minden korosztályban egyértelmű egészségügyi kockázatot jelent, de idősebbekben az alkohollal szembeni érzékenység egyre fokozódik, ezért is aggasztó az idősödő korosztály fokozódó alkoholizása.

A vérnyomást nemcsak akkor tekintjük magasnak, amikor fejfájást, szédülést, fülzú­gást vagy egyéb panaszokat okoz, hanem már akkor, ha észrevétlenül megterheli a szívet és az ereket, s ezzel hosszú idő alatt károsíthatja a szív, az agy, a vese vagy a szem vérkeringését. Amíg ilyen szövődmények nincsenek, addig a hipertónia ki­tűnően kezelhető.

Egyre több az idősödő és öreg ember, s a technicizált világban burjánzó fizikai in­aktivitás miatt új „járvány” terjed: az öregedés részeként az izomtömeg, az izomerő, a motorikus ügyesség rohamos megfogyatkozása. Jelentős részben kivédhető, el­odázható ez a folyamat, ám a sikeres megelőzéshez saját összeszedettségünkre és munkánkra van szükség. A szarkopéniások életminősége és életkilátása lényegesen rosszabb a megfelelő izomzattal és motorikus funkciókkal élő kortársaikénál.

Kevés alkohol mértékletes fogyasztása inkább csökkenti, a nagy mennyiségben fogyasztott alkohol viszont növeli a heveny infarktus veszélyét, kiváltképp idős korban. Az alkohol és az infarktus összefüggése országról országra különböző.